nyílméregbéka: faj hibridek, faji elnevezések

Régi értelmezésben:

Különböző fajok:

Azok tartoznak különböző fajhoz, akiknek nem születik termékeny utódjuk. Pl: öszvér (ló x szamár)

(nagyon-nagyon-nagyon ritkán, régi leírásokban találni egy-egy kivételt, hogy öszvérnek csikója született)

 

Jelenlegi értelmezésben:

Különböző fajok:

Azok tartoznak ide, akiknek a természetes populációik nem képesek a természetben egymással szaporodni (ennek oka lehet egy természetes földrajzi elhatárolódás is pl: hegység, folyó, tenger) és a genetikai vizsgálatok alapján a “genetikai távolságuk” elég nagy ahhoz, hogy különböző fajnak tekintsék őket.

 

Nyílméregbékáknál terráriumban ezek a természetes földrajzi elhatásólódások könnyen megszűnnek mihelyt egy terráriumba kerülnek. Így az egymáshoz genetikai értelemben közel lévő fajok szaporodhatnak, és könnyen lehet, hogy a születendő hibrid is képes lesz tovább szaporodni.

Ez a hibridizáció akkor kerülhető el, ha a fajok közötti genetikai távolság elég nagy. Ha a latin nevük első tagja nem egyezik, akkor nem fognak szaporodni egymással (valószínűleg).

Miért valószínűleg?

A nyílméregbékák messze nem feltérképezettek. Évente több új fajt, illetve több új változatot is felfedeznek a természetben. A nyílméregbékák élőhelyén emberi népcsoportok élnek, akiket csak napjainkban fedeztek fel. Ha emberi népcsoportok még feltérképezetlenek azokon a tájakon, akkor hogy gondolhatjuk, hogy a fákon és a levelek között élő apró békácskák teljes mértékben felderítettek, genetikai vizsgálataik komplettek, és a rendszertani besorolásuk végleges?

Szóval, napjainkban is változnak a nyílméregbéka fajok nevei, fajok besorolásai. Évről évre rengeteg változás van, ahogy a felfedezések, kutatások, genetikai vizsgálatok haladnak, kiigazítják a régi esetleg hibás neveket, besorolásokat. Sajnos nincsen olyan hely, ahol naprakészen nyomon lehetne követni, hogy most mi az aktuális besorolás, aktuális elnevezés. Nagyon komoly nyílméregbékás szakemberek sem tudják naprakészen nyomon követni. Így nyílméregbékáknál ha valaki egy régebbi vagy egy újabb elnevezést használ azt ugyanúgy helyesnek tekinthetjük.

Pl:

Ameerega silverstonei
Pseudendrobates silverstonei
Phyllobates silverstonei
Phobobates silverstonei
Epipedobates silverstonei
Dendrobates silverstonei
Dendrobates bicolor

ameerega-silverstoneiPl:

Ranitomeya amazonica
Dendrobates guianensis
Dendrobates amazonicus
újabban a Ranitomeya ventrimaculata is Ranitomeya amazonicanak számít aminek a korábbi neve Dendrobates ventrimaculatus volt

Ranitomeya amazonica

Pl:

Ranitomeya fantastica
Ranitomeya fantasticus
Dendrobates phantasticus
Dendrobates fantasticus
korábban a Ranitomeya benedicta és a Ranitomeya summersi is csak egy változata volt a fantasticának, ma már külön fajként tartják számon őket

7

 

Az említett példák egyáltalán nem kirívó esetek, majd minden nyílméregbéka fajnál hasonló a helyzet.

Talán a www.dendrobates.org és a www.dendrobase.de tudományos weboldalak tekinthetők a leginkább naprakésznek e tekintetben, de még ezek az oldalak is hiányosak, hibásak, illetve, helyesen mondva, vannak lemaradások az éppen aktuális elnevezéshez, besoroláshoz, felfedezéshez képest.

 

A “faj fogalom probléma” napjainkban is jelentősen foglalkoztatja a tudományos világot. Egy fajból kettő nem egy “varázsütésre” keletkezik, hanem úgy, hogy két populáció elkülönül egymástól, és külön fejlődik tovább. Egy idő után a külön fejlődés miatt akkora különbségek alakulnak ki (genetikai és morfológiai értelemben) hogy külön fajnak tekintjük. De mivel ez egy folyamat, nagyon nehéz megmondani, hogy melyik az a pillanat amikor már külön fajjá alakultak, nem csak egy másik változattá. Szóval, nincsenek éles határvonalak és soha nem is lesznek. A tudományos világban ez egy folyamatosan vizsgált, és újra, meg újra, meg újra átértelmezett probléma fog maradni. Melyik faj? Melyik változat? Melyiket hova soroljuk? Manapság a genetikai vizsgálatok valamiféle támpontot adnak a kutatóknak. De ez sem olyan egyszerű, mert adott populáción belül is lehet olyan nagy genetikai változatosság, ami megnehezíti a populációk közötti különbségek mértékét meghatározni.

 

A végső válaszom a problémára:

Nyílméregbéka hibridek születhetnek, és még tovább is szaporodhatnak, ezen nincs mit csodálkozni.

A nyílméregbéka hibrideknek nincsen “piaci” értéke.

A nyílméregbéka gyűjtők és a nyílméregbéka díszállatártók is a “tiszta vérű” egyedeket tartják kívánatosnak, értékesnek. Illetve a “sztenderdnek” megfelelőt (link)

Új fajok, új változatok “kikutyulására” nincsen igény és nem is lesz, mivel a természetes nyílméregbéka fajok száma, és az azon belüli változatok, együttesen az ezres nagyságrendet is elérik. Ez több mint elég a nyílméregbékások igényeinek. Ráadásul a természetes változatok is olyan csodálatosan szépek, hogy szépség iránti igényeket is bőven kielégítik. Nincsen szükség “valami szépet” kikutyulni.

A kikutyulásnak nincsen stabil eredménye. A második generációban a születendő egyedek nagyon különbözőek lesznek. Csak sok generáció elteltével lehet stabilan öröklődő fenotípust elérni. Így csak komoly tenyésztői munka után lehetne kialakítani “új” dolgot, amire mint mondtam, nincs és nem is lesz igény nyílméregbékáknál.  Nem lenne teljes a világ, ha valamiféle kivétel nem lenne ezen a téren. Nyílméregbékáknál egyetlen példa a Dendrobates tinctorius amotopo (Dendrobates tinctorius azureus x Dendrobates tinctorius regina), de ez is változatok hibridje, nem pedig fajok hibridje. A nemzetközi nyílméregbékás vélemény manapság már az, hogy ennek a amotopo hibridnek tenyésztése, létrehozása is kerülendő, és nem kívánatos a továbbiakban.

Új nyílméregbéka színek kitenyésztésére nagyon minimális piaci igény van, de az sem a fajok vagy változatok keresztezéséből, hanem egy adott változat tenyésztéséből ered (vonal tenyésztés, család tenyésztés, beltenyésztés tenyésztési eljárások alkalmazásával). Pl: Dendrobates tinctorius azureus sky blue (az azureusnak a folt nélküli változata) Pl: ranitomeya ventrimaculata missing black, ami már újabb elnevezés szerint 🙂 ranitomeya amazonica missing black  (egyfajta albínó változat)

12032215_901598853265858_7677638080120719747_n

55695569

 

 

 

 

 

(a fenti két kép az internetről származik)

 

Írta: Bujdosó Áron

1016.11.21.