nyílméregbéka pete kezelése





A nyílméregbékák általában reggel, és napnyugtakor petéznek. Ezért minden nap napközben nézem meg, hogy van-e friss pete, így valószínűleg nem zavarom meg az éppen folyó petézést. Ha van pete, akkor azt elveszem, ha koszos, akkor kicsit átöblítem. A kókusz alatt lévő fóliáról lepiszkálom, ha a kókusz oldalán van, akkor is óvatosan leszedem.  Ha csőbe rakták a petét, akkor a csőből ki lehet rázni, ha nem akar kijönni, akkor kevés vizet öntök rá, lötykölöm kicsit, és újra megpróbálom, ha nem akar lejönni a pete, akkor valószínűleg oda van száradva, ami általában annak a jele, hogy a hím nem termékenyítette meg, és kicsit sem gondoskodott róla. Ha a petét levélre, falra, vagy máshova rakják, akkor is óvatosan összeszedem, nyilván ilyen helyekre rakott peték begyűjtésekor nagyobb  a peték sérülésének az aránya, de a “rossz” helyre rakott peték nagyon ritkán termékenyek, úgyhogy a bekövetkezett roncsolódások nem számítanak nagy veszteségnek. Azoknál a fajoknál, ahol nem szoros a petéket összetartó burok, ott lehetőség szerint egyenként kis műanyag edénybe teszem a petéket. Ha nem akarnak könnyen szétválni, nem erőltetem, akkor maradnak egyben. A kis edény aljára 1 milliméter vizet (ozmózis szűrt vizet) öntök, az edényt lezárom, de az oldalán csinálok egy nagyon kicsi lyukat. A petéket tartalmazó tartályokat feliratozom és inkubátorba rakom, ahol 24-25 c’ van. A petéket vagy a vizet nem kezelem “szerekkel”, a vizet nem cserélgetem alattuk. Ez a módszer vált be a legjobban, nekem ezzel a módszerrel a legjobb a kelési arányom. Ha a petén egy hét után sem látni fejlődésnek a jeleit, akkor az biztosan rossz. A kelési idő eltérő, 2-3 hét, azonos petecsomóban, azonos körülmények között akár 3-4 nap is lehet a peték kelése között.

Kérlek ne kérdezgessetek egyéb petekezelési módszerekről. A legtöbbet magam is kipróbáltam, nyilván azért nem azokat használom, mert nekem nem azok váltak be a legjobban.

Ha a pete nem kell ki, annak számtalan oka lehet: terméketlen pete -fiatal gyakorlatlan hím -terméketlen hím -rossz tartási körülmények (párzókedv hiánya, vagy párzás megzavarása), kiszáradt pete, megfulladt pete, bakteriális fertőzés, gombafertőzés, vírusfertőzés, rossz beltartalom (vitamin vagy ásványi anyag hiányos nőstény), sokáig visszatartott eleve “döglött” petét rak a nőstény, fejletlen petét rak a nőstény, stb.

Ha egy pete elkezd “megbetegedni” akkor az menthetetlen. Ezért a gondok megelőzésére, a tökéletes kezelésre és petéztetésre kell koncentrálni.

Ne legyenek senkinek illúziói, a nyílméregbékák nehezen szaporíthatók, és ha sikeres is a szaporítás, akkor is csak néhány felnevelt utódra lehet számítani, arra is csak több év és sok-sok-sok kudarc után. Az első és talán a legnagyobb veszteség mindjárt a petéknél jelentkezik.

Vannak olyan nyílméregbéka fajok, ahol “mesterséges” körülmények között a világon csak néhány nagyon tapasztalt tenyésztőnek sikerült ivadékot nevelni, vannak olyan fajok, ahol még senkinek sem sikerült. Ilyen fajoknál a petéket bent szokták hagyni, hogy a nyílméregbékák maguk neveljék fel. Így esetleg elérhető némi “siker”. Ezek az oophaga fajok, mantella fajok közül a laevigata, és egyes ranitomeya fajok. Ezeknek a fajoknak az ára 90-1500 euró/darab között szokott mozogni.

 

 rossz peték fejlődő peték
 
rossz peték fejlődő peték

Írta: Bujdosó Áron

2013

 

Kapcsolódó cikk:

– Ebihal nevelése (tovább a cikkhez)

 

Tenyésztési problémákkal kapcsolatos kérdésekre kizárólag akkor válaszolok, ha a probléma megoldásához vezető kutatási költségeimhez jelentősen hozzájárulsz. Ha az anyagi hozzájárulás gondot jelent, akkor a kérdésedet itt tedd fel: (link)