Scindapsus siamense a nyílméregbékás terráriumban

 

Ez kifejezetten terráriumi növény. Szobanövényként nem lehet kapni. Sehol nem láttam még árulni (külföldön sem). Én úgy jutottam hozzá, hogy egy nyílméregbékás barátomtól kértem egy hajtást.

Klassz növény, a levelei sosem hullanak, mindenhol gyökeret ereszt, jó dzsungeles hatást kelt a terráriumban. Nagyon kevés fénnyel is beéri. Igénytelen, nem szokott elpusztulni.

Ha botanikus olvassa a cikket, segíthetne a latin név kiderítésében.

Írta: Bujdosó Áron

2016.02.01.

 

Megérkezett a segítség. 🙂

Részben sikerült kideríteni a nevét. Scindapsus aureus v. , azaz szobai futóka variáns. Ez a variáns nagyban eltér a szobanövényként tartott változattól.

A  szobanövényként leggyakrabban tartott változat nagyon gyorsan nő, a levelei nagyon nagyok, vastagok, a gyökerei túlzottan átszövik, szétfeszítik a terrárium hátterét. A szobai változat levelei általában színesek, kerekdedek. Ennek a változatnak a levelei hosszúkásak, egyszínű zöldek. A gyökerei nem szövik át olyan agresszíven a terráriumi hátteret, mint a szobai változatoknak a gyökerei.

2016.02.15.

 

Valószínűleg ez a “sima alapváltozat”, az eredeti, ami a természetben is előfordul.

A szobanövényként kinemesített változatnál vékonyabbak a levelei, így a száraz szobalevegőt nem bírja. Kifejezetten terráriumi növény.

Scindapsus aureus vagy Epipremnum aureum, mind a kettő ugyanaz, csak szeretik a botanikusok időnként átnevezgetni.

Ez az átnevezgetés nyílméregbéka fajoknál is nagy “divat”. 🙂 (link)

2016.02.18.

 

Azt hiszem, megtaláltam a legpontosabb meghatározást ezzel a növénnyel kapcsolatban. Botanikus oldalon egyértelműen felismertem a kép alapján.

 
 
2-III-13-Epipremnum-aureum-Skeleton-Key-I-m

 

A nevére azt írják, Epipremnum-aureum-Skeleton, azaz “csontváz” változat. Tehát ez az eredeti legegyszerűbb vad alap.

2016.02.19.

Készítettem egy videót. 🙂


2016.03.19.

Ahogy az idő telik, mindig bukkannak elő érdekességek a növények terén is.

Sikerült egy botanikában jártas szakemberrel találkoznom az egyik kiállításon. Mutattam neki ezt a növényt, hogy gondot okozott a beazonosítása. Nagy örömmel felismerte, mondta, hogy ennek a növénynek az eredete egészen visszavezethető a müncheni botanikus kertig. Emberek sora találta érdekesnek, érdemesnek arra, hogy egy-egy elkért hajtáson keresztül végül eljuthasson idáig. Müncheni botanikus kert, onnan a “botanikus szakember” egyik barátja, onnan a “botanikus szakember” , onnan a “nyílméregbékás barátom”, onnan meg hozzám. Az már nem derült ki, hogy a müncheni botanikus kertbe hogyan jutott. De azt hiszem, így is nagyon érdekes ennek a növénynek a története. 

A latin névvel kapcsolatban azt mondta, szerinte a neve, scindapsus siamensis avagy scindapsus siamense, azt amit eddig én kiderítettem, azt sem tartotta alapjaiban tévesnek  epipremnum aureum skeleton, de szerinte inkább scindapsus siamense elnevezés szakszerűbb. Ezek közeli rokonságban állnak egymással, szerinte ezért a tévedésem “elnézhető”. Az, hogy a scindapsus siamense-n belül melyik változat, az a kérdés még nyitott. Nagy valószínűséggel egy eredeti természetes alap változat. 

A kontyvirág félékhez tartozik. Ha sok fény éri, akkor a szürkés kékes árnyalatúak lesznek a levelei. Ez nálam terráriumban nem derül ki. Terráriumban zöld. 

 

A növények elnevezése éppen olyan képlékeny, ha nem képlékenyebb, mint a nyílméregbékák elnevezései. (link) A jelek szerint, egy-egy esetben a beazonosításuk is hasonlóan nehéz, illetve érdekes. 🙂 

Maga a növény továbbra is ugyanaz, ugyanolyan jó terráriumi növény. Talán így még érdekesebbé teszik a nyílméregbékás terráriumot. Már nem csak egy növényt látunk, hanem maga a történet is megelevenedik, ahogy kért az ember egy hajtást, ahogy elültette, ahogy a nevének az eredetét kutatta. Míg végül kiderült, hogy magának a növénynek is van kis személyes története. 

2017.02.27.